Designerként egészen biztosan találkoztál olyan munkákkal, amik nem ütötték meg a lécet. Elavultak, régimódiak, sőt, mondjuk ki, akár ízléstelenek is lehettek. Nem könnyű ilyen munkákkal találkozni, még nehezebb kritikával illetni őket.

Persze nem kell ennyire messze mennünk: pozitív és építő jellegű kritikákat is adhatsz, hiszen ez a szakmánk egyik rugója. De hogyan fogadd a kritikát? Sőt, mi több, hogyan kérj kritikát másoktól? A téma nem egyszerű, de annál fontosabb, ezért most a mélyére ásunk!

‍

Miért fontos a design kritika?

A legnagyobb erőssége annak, ha kritikával, visszajelzéssel illeted a munkát a design területén, az az, hogy kis ráfordítással rengeteget javíthatsz egy adott projekten. Egészen kis észrevételek, más perspektívák és meglátások is segíthetnek azon, hogy a végeredmény sokkal mutatósabb és eredményesebb legyen.

‍

Művészet vagy design?

Fontos látni az elején, hogy a kettő nem összehasonlítható. A design kritika ugyanis abszolút nem hasonlítható a művészetet érintő kritikákhoz. A művészet esetén sokkal nagyobb teret kapnak a szubjektív meglátások, míg a design területét behatárolja egy adott keretrendszer, amin belül mozoghatsz. A designban ugyanis fontos és alapvető sarokpontok mentén dolgozunk. Ha ezeket ismerjük és ezeknek megfelelően kérdezünk vissza, sokkal könnyebb előre haladni.

Nézzük, mik ezek a sarokpontok!

• Brief,
• Üzleti célok,
• Funkcionalitás,
• Meglévő keretrendszerek,
• Előre meghatározott prioritások követése.

Habár a fentiek elég egyértelmű lépéseket mutatnak, Magyarországon sajnos a kritika sokszor egyenlő a személyeskedéssel, és nincs kifinomult kultúránk arra, hogy jól csináljuk.

‍

Kezdjük az alapoktól: mi az információ útja?

A kommunikáció alapjai segíthetnek abban, hogy jobban megértsd a kritika és a visszajelzés fontosságát és mikéntjét.

‍

‍

Az ábrán láthatod, hogy az Üzenet adott csatornákon keresztül jut el a Feladótól a Befogadóig, ennek azonban Kontextusba és Kontaktusba is kell kerülnie. Másképp fogsz fogadni egy kritikát a családod egy tagjától, és másképp a főnöködtől. Ezért nagyon fontos, kitől is érkezik az üzenet. Másképp élsz meg egy éjszakai emailben érkező kritikát, mint egy szakmai fórumon, beszélgetésben elhangzó visszajelzést. Épp ezért a kontextus döntő lehet a jó kritika megfogalmazásában.

‍

_{Context is king: azaz maga a körülmény mérvadó az egész megfogalmazásban és abban is, hogy a befogadó fél hogyan éli meg a neki megfogalmazott kritikát.}

‍

Mikor kérj kritikát?

Itt most elsősorban a munkaközi visszajelzésekről beszélünk. Ugyanis az elkészült projektek kapcsán 100%, hogy kapsz majd kritikát. Azonban, hogy ez a végeredmény jól sikerüljön, a munka köztes lépéseinél is szükség lesz visszajelzésekre.

‍

‍

Oké, de ezt mikor és hogyan kérd?

• Ha egyedül dolgozol designerként, szinte alapvető szükséglet a kritika.
• Ha úgy érzed elakadtál, és nem tudod, mi legyen a következő lépés.
• Ha a következő lépésben jól jönne egy kis szakmai segítség, mert nem tudod, milyen módon csináld.
• Ha valamire nagyon büszke vagy, és emiatt kell a megerősítés.

A kritika legnagyobb ereje abban van, hogy a végeredmény magas minőségű legyen, és büszkeséggel töltsön el az elvégzett munka.

‍

Hogyan fogalmazd meg a kritikát?

Nézzük, mi kell ahhoz, hogy a kritikád ne üssön, hanem célba érjen. Ehhez először nézzük, milyen a jó kritika:

• A jó kritika releváns, olyan feladótól érkezik, aki tisztában van a kontextussal.
• A jó kritika figyelembe veszi, hogy a munka közepén lévő lépéseket nehéz visszaadni.
• A jó kritika segíti a designert abban, hogy maga jöjjön rá a megoldásra.
• A jó kritika nem személyeskedik, a feladatra, tervre koncentrál.
• A jó kritika lelkesítő és motiváló.
• A jó kritika nem parancsol.

‍

A jó kritika megfogalmazásához érdemes az alábbiakat szem előtt tartanod:

‍

• Javasolj: ezt teheted komment vagy tapasztalat alapján.
• Kérdezz: van, amit jó lenne jobban kifejteni, egyértelműbbé tenni.
• Felhasználóként jelezz: külső szemlélőként jelezz vissza a használhatóságról.
• Vedd észre, ha valami véletlen ment mellé: ez lehet pontatlanság, figyelmetlenség de akár elütés is.
• A kritikus hibát mindenképp jelezd vissza: ha olyan problémával szembesülsz, ami az üzleti célokat sérti, vagy funkcionalitásában is végzetes, mindenképp jelezd vissza.
• Dicsérhetsz is: ki ne hagyd a pozitív, értékítélettől mentes visszajelzést!

A kritikád sose legyen öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy jó irányba tereld vele a munkát!

‍

Hogyan fogadd a kritikát?

Szintén fontos lehet, hogy ha te kapsz visszajelzést (jó eséllyel ez is gyakran megtörténik), azt jól fogadd. A legfontosabb, hogy rugalmasan állj az érkező visszajelzéshez. Az alábbiakat tartsd szem előtt:

• Ne kötődj a terveidhez!
• Ne félj a változtatástól!
• Gondolkodj, indokolj, iterálj!
• Szeresd a munkát, az adott projektet!

‍

Ha kötődsz a terveidhez, megnehezíted a dolgod, ugyanis pillanatok alatt változhatnak a mai trendek alapján. Sokat segít, ha szereted azt, amit csinálsz, így a kritikát építő jelleggel tudod majd fogadni, nem lesz belőle sértődés.

‍

Végezetül…

Összefoglalásul néhány gondolat, ami segít abban, hogy a kritikák tényleg célt érjenek.

• A kritika nem öncélú, hiszen a design sem az. Problémákat oldunk meg, ezért a tapasztalat és a segítő szándék a munkát is előrelendíti.
• Nem biztos, hogy minden visszajelzés releváns, ezért szűrd meg alaposan, kitől és milyen kontextusban érkezik az üzenet.
• A munkaközi kritika mindig többet segít, mint a kész tervre adott feedback.
• Kezeld a helyükön a sértő kritikákat, ugyanis a jó visszajelzés építő szándékú, a munkádban segít.