A vázlat

A vázlatterv azt jelenti, hogy a fő grafikai irány, tehát a színek, a tipográfia, az arculati elemek már megmutatják az irányt, de még semmi nincs véglegesen kidolgozva. Olyan vázlattervek ezek, amik alapján a megbízó el tudja képzelni, hogy milyen arculat formálódhat a vázlatokból, hiszen az egyes arculati elemek csak a későbbi finomítási körök során nyerik el végleges formájukat. Van olyan tervező, aki csak egy tervet prezentál. Ezzel az a probléma, hogy nincs választása a megbízónak. Vagy tetszik, vagy nem, pont.

‍

Mennyi logóterv készüljön?

A zwoelfnél több terv készül, mint amit végül a megbízónak prezentálunk. Viszont házon belül eldöntjük, hogy melyik az a 2-3 legerősebb koncepció, amit bemutatunk. Ebből már könnyen tud választani a megbízó. Bizonyos tervezők akár 10-15 tervet is a megbízók elé tárnak. Ez azért nem szerencsés, mert a rostáláshoz szükséges szakmai döntéseket így a megbízónak kell meghoznia. Ha egyáltalán tud dönteni. Ráadásul ez a 10-15 terv nem is különböző koncepciókat jelent, hanem inkább csak variációkat. A sok vázlatterv prezentációja nem megfelelő szakmai felkészültségre utalhat.

A különböző koncepciók gyökeresen más terveket jelentenek, tehát nem csak valamiféle színbeli vagy formai variációt, hanem más gondolati háttérrel rendelkező grafikai irányokat. A vázlattervek készítése közben folyamatosan kipróbáljuk különböző felületeken a vázlatos logót és az arculati elemeket. Hogyan használható egy kisebb felületen, például névjegyen vagy tollon dekorációként, miként használható nagy felületen épületfeliratként, vagy akár digitális felületeken, weboldalakon, Facebook-posztokban? Ez segít a megfelelő arányok kidolgozásában és szimulálja a valóságot is, valóban működik-e az arculat?

‍

‍

Miből áll egy vázlatterv?

Olyan arculatoknál, ahol kiemelten fontos felületek vannak, például egy kültéri fesztivál esetében, ott az arculati briefben is rögzítjük az elsődleges megjelenési felületeket, hiszen ezek nagyban befolyásolják a tervezést is. Azért érdemes vázlatterveket (nem pedig kész anyagot) prezentálni a megbízóknak, mert van egy pont, amin nem érdemes továbblépni anélkül, hogy a megbízó látná a terveket. Ezen a ponton be tud kapcsolódni a tervezésbe, értékelheti azt a saját szempontjai szerint. 

A tervezési időről: A brief elkészülte után 10 munkanapot kérünk megbízóinktól. Ez nem azt jelenti, hogy tíz napon át napi nyolc órában az arculattal foglalkozunk, bár ez is előfordulhat. Időnként félre kell tenni a terveket, érdemes egy kicsit eltávolodni tőlük, hogy másnap újra friss szemmel lássuk annak értékeit vagy épp korábban nem észlelt hibáit.

‍

Prezentáció, személyesen

A terveket elektronikus úton vagy személyes találkozó keretében szoktuk bemutatni. Tapasztalatunk szerint amikor a tervező csak emailen küldi át a terveket, esetleg néhány kommentárt hozzáfűz, akkor rengeteg hasznos információ veszik el.  Ezzel szemben a személyes vagy online prezentációnak számos előnye van: verbalizálni lehet a mit-miérteket, közvetlenül érzékelhető a megbízó reakciója az adott tervekre, illetve könnyebb a további teendők egyeztetése is.  Az ideális az, ha a megbízónak legfeljebb 2–3 terv közül kell választania. Mérlegelve a tervek pro és kontra érveit, valamint a tervező saját meglátásait, tapasztalatait, a megbízóval közösen kell dönteni arról, hogy milyen irányba, mely vázlatterv alapján folytatódjon a munka.

Egyeztetjük, hogy mi az, amin még finomítani kell, például megnézni variációkat más betűtípussal, esetleg az adott szín más árnyalatait kipróbálni, formailag finomítani a grafikán. Ha nem tud azonnal dönteni a megbízó, akkor általában érdemes 2–3 napot gondolkodni a továbbiakról. Ez alatt az idő alatt megmutathatja a számára fontos embereknek, kollégáknak a terveket. Persze a túl sok vélemény megnehezítheti a döntést. Csak azokkal egyeztessetek, akik fontos, hogy véleményt formáljanak, a „közvéleménykutatás” általában nem vezet jó eredményre.

‍

Ha nem jön össze

Előfordul, hogy a megbízó egyáltalán nem tud azonosulni a vázlattervekkel, egyik tervvel sem tudja elképzelni a folytatást. Ilyenkor visszatérünk a briefhez, esetleg finomítjuk és lefutnunk egy újabb kört a módosított vázlattervvel, vagy a vázlatdíj megfizetésével elválhat a tervező és megbízója útja. Nálunk a vázlatdíj jellemzően a megbízási díj 30–40 százaléka szokott lenni.

Az arculatterveket, ha van rá mód, érdemes nyomtatott formában prezentálni, így az arányok, méretek, színek jobban érzékelhetőek, mint a képernyőn, persze a COVID óta ezt  mi is egyre ritkábban csináljuk. 

‍

Kidolgozás, iteráció

A logótervek prezentációin átbeszélt módosítási lehetőségek kidolgozásával folytatódik a tervezés. Az iteráció nem újabb koncepciók kidolgozását jelenti, hanem a meglévő irányok finomítását, bővítését, módosítását. 

Ebben a fázisban a már majdnem végleges arculati elemekkel elkezdődik az alkalmazási felületek tervezése (névjegy, roll-up, épületfelirat). Mindez azért fontos, hogy elkezdjen működni az arculat, hogy lássuk, miként használható, mik a határai, és itt kiderülhetnek olyan részletek, amelyek az alkalmazás próbája nélkül nem, vagy nehezebben jönnének elő.

Általában egy-két iterációs kör után megszületik a logó, embléma, illetve arculat végleges formája. Ezek bemutatásához és értékeléséhez általában már nem szükséges a személyes prezentáció (nagyobb, sok alkalmazási felületű nagyarculat esetén azért itt is célszerű). Jellemzően emailben és telefonon megy a kommunikáció. Itt fontos a megbízó gyors reakciója és döntései/válaszai, hogy az iterációs körök ne húzódjanak el.

‍