Stratégia & Design
Visszajelzés. Rengeteget segíthet a fejlődésben, és megkönnyítheti a munkád a mindennapokban. De mégis hogyan lehet kritikát kérni a design berkein belül? Mire van szükség ahhoz, hogy valóban profitálj belőle? Empátiára? Ízlésre? Tapasztalatra? Utánajártunk!
Designerként egészen biztosan találkoztál olyan munkákkal, amik nem ütötték meg a lécet. Elavultak, régimódiak, sőt, mondjuk ki, akár ízléstelenek is lehettek. Nem könnyű ilyen munkákkal találkozni, még nehezebb kritikával illetni őket.
Persze nem kell ennyire messze mennünk: pozitív és építő jellegű kritikákat is adhatsz, hiszen ez a szakmánk egyik rugója. De hogyan fogadd a kritikát? Sőt, mi több, hogyan kérj kritikát másoktól? A téma nem egyszerű, de annál fontosabb, ezért most a mélyére ásunk!
A legnagyobb erőssége annak, ha kritikával, visszajelzéssel illeted a munkát a design területén, az az, hogy kis ráfordítással rengeteget javíthatsz egy adott projekten. Egészen kis észrevételek, más perspektívák és meglátások is segíthetnek azon, hogy a végeredmény sokkal mutatósabb és eredményesebb legyen.
Fontos látni az elején, hogy a kettő nem összehasonlítható. A design kritika ugyanis abszolút nem hasonlítható a művészetet érintő kritikákhoz. A művészet esetén sokkal nagyobb teret kapnak a szubjektív meglátások, míg a design területét behatárolja egy adott keretrendszer, amin belül mozoghatsz. A designban ugyanis fontos és alapvető sarokpontok mentén dolgozunk. Ha ezeket ismerjük és ezeknek megfelelően kérdezünk vissza, sokkal könnyebb előre haladni.
Nézzük, mik ezek a sarokpontok!
Habár a fentiek elég egyértelmű lépéseket mutatnak, Magyarországon sajnos a kritika sokszor egyenlő a személyeskedéssel, és nincs kifinomult kultúránk arra, hogy jól csináljuk.
A kommunikáció alapjai segíthetnek abban, hogy jobban megértsd a kritika és a visszajelzés fontosságát és mikéntjét.
Az ábrán láthatod, hogy az Üzenet adott csatornákon keresztül jut el a Feladótól a Befogadóig, ennek azonban Kontextusba és Kontaktusba is kell kerülnie. Másképp fogsz fogadni egy kritikát a családod egy tagjától, és másképp a főnöködtől. Ezért nagyon fontos, kitől is érkezik az üzenet. Másképp élsz meg egy éjszakai emailben érkező kritikát, mint egy szakmai fórumon, beszélgetésben elhangzó visszajelzést. Épp ezért a kontextus döntő lehet a jó kritika megfogalmazásában.
Context is king: azaz maga a körülmény mérvadó az egész megfogalmazásban és abban is, hogy a befogadó fél hogyan éli meg a neki megfogalmazott kritikát.
Itt most elsősorban a munkaközi visszajelzésekről beszélünk. Ugyanis az elkészült projektek kapcsán 100%, hogy kapsz majd kritikát. Azonban, hogy ez a végeredmény jól sikerüljön, a munka köztes lépéseinél is szükség lesz visszajelzésekre.
Oké, de ezt mikor és hogyan kérd?
A kritika legnagyobb ereje abban van, hogy a végeredmény magas minőségű legyen, és büszkeséggel töltsön el az elvégzett munka.
Nézzük, mi kell ahhoz, hogy a kritikád ne üssön, hanem célba érjen. Ehhez először nézzük, milyen a jó kritika:
A jó kritika megfogalmazásához érdemes az alábbiakat szem előtt tartanod:
A kritikád sose legyen öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy jó irányba tereld vele a munkát!
Szintén fontos lehet, hogy ha te kapsz visszajelzést (jó eséllyel ez is gyakran megtörténik), azt jól fogadd. A legfontosabb, hogy rugalmasan állj az érkező visszajelzéshez. Az alábbiakat tartsd szem előtt:
Ha kötődsz a terveidhez, megnehezíted a dolgod, ugyanis pillanatok alatt változhatnak a mai trendek alapján. Sokat segít, ha szereted azt, amit csinálsz, így a kritikát építő jelleggel tudod majd fogadni, nem lesz belőle sértődés.
Összefoglalásul néhány gondolat, ami segít abban, hogy a kritikák tényleg célt érjenek.
