Kezdjünk egy közös projektet!

Neved Add meg a neved! (minimum 4 karakter) Örömmel válaszolunk neked 24 órán belül.
Telefon Add meg a telefonszámodat! Lehet, hogy telefonon egyeztetsz szívesen.
Email Add meg az email-címedet! Vagy egy gyors emailnek jobban örülsz.
Üzenet
  Küldés folyamatban...

branding, arculattervezés és user interface design

Ördögi négyzetek, avagy elemzés a MVM csoport emblémáiról

Ördögi négyzetek, avagy elemzés a MVM csoport emblémáiról

Amikor logótervezésről beszélünk általában a kreativitás, az ötlet kerül előtérbe. "Nekem ez sosem jutott volna eszembe", szokták dicsérni a kreatív alkotásokat. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a kreativitáson túl egy-egy emblémában megannyi döntési helyzetbe kerül a tervező és bizony dönteni kell. Sok pici döntés, ami végül meghatározza a produktumot.

Már több mint 3 éve, hogy bemutatták a Magyar Villamos Művek új emblémáját, illetve embléma rendszerét. Annyi helyen találkozom vele és újra és újra megakad a szemem olyan részleteken, amik nincsenek megfelelően kidolgozva, vagy legalábbis nem értek vele egyet. Ez a bejegyzés egy sor olyan kis döntésről szól, ami a végén befolyásolta a végeredményt.

Az MVM egy mamut vállalat, megannyi leányvállalattal, melyek mind az anyacég arculatát viselik. A csoport embléma egyfajta ernyő arculatot képez: az egyes részegységek is ennek az emblémának a módosított változatait használják. Sajtó információk szerint az új arculatot a Trinity Communications készítette el, konkrét tervező nem lett nevesítve. 

Elsőre pozitív

A korábbi “napocskás” embléma után ezt elsőre pozitívumként értékeltem, hiszen a korábbi arculat játékos vizuális nyelve nem tükrözi azt a komoly szakmai hátteret, amellyel az MVM bír. Óriáscég, közel 8000 dolgozóval, széles portfólióval akár ha csak a Paksi Atomerőművet említem. 

Kellően letisztultnak kellett lennie, ugyanakkor az eddigi arculatnál könnyebben felismerhető és felidézhető formavilágot kellett hordoznia, (…) kellőképpen jellemezze az MVM Csoportra jellemző feladatok komplexitását. (…) Egy olyan egységes arculati elemrendszert szerettünk volna megalkotni, amely bemutatja az MVM Csoport tevékenységi köreinek csoportosíthatóságát és a tagvállalatoknak keretet adó brandet. Összességében pedig az arculatnak hitelesen kell képviselnie a mindennapi életben megkerülhetetlen cégcsoport jövőbeli céljait.

Dr. Bentzik Réka — az MVM kommunikációs igazgatója az új arculatról

Az ördög a részletekben lakozik

Közelebbről megnézve, már nem ilyen rózsás a helyzet. A négyzetekből építkező befoglaló grafikák, valamint a bennük elhelyezett tipográfiai elemek pozíciója pontatlan, nem kimondott. Apró/kicsi eltérések, pontatlanságok miatt disszonáns érzést keltett már a második-harmadik blikkre. Ez az oka ami miatt elkezdtem közelebbről vizsgálni, hogy mi okozza problémát.

Belső margók

A belső margók egységesítésének igénye látszik a szerkesztésben, viszont számos probléma merül fel végeredményként. A legfontosabb, hogy a “group” felirat látszólag a MVM négyzetek középsíkjához igazodik, de van egy kis eltérés. Lehetne ez a g betű íves mivoltából származó optikai korrekció, de akkor inkább a másik irányban, rálógatni kellene a középsíkra. A bal és felső margón (m) látszik a törekvés, hogy egyenlő legyen, igaz a fentiek miatt kissé pontatlan:

Aszimmetria

A group felirat mérete úgy lett meghatározva, hogy nem egységes a bal és jobb oldali margó (a és b). Egy ilyen szimmetrikus rendszerben, amelyben csak négyzetek vannak, a rendszer nem engedi meg ezeket a kis léptékű aszimmetriák létrejöttét. Ez a megoldás így feszültséget kelt, hibának, elcsúszásnak látszódhat. Javaslom a group felirat méretének módosítását oly módon, hogy a létrejövő jobb és baloldali margó egyenlő legyen, tehát legyen a=b. Az arculatirendszerben a feliratok mérete a szó hosszától függően egyébként is változó, így ez minden további nélkül alkalmazható lenne.

Négyzet mint befoglaló forma

A grafikai világhoz választott négyzetek mint korábban is írtam nem viselik el az optikai pontatlanságokat. Négyzetekben szorosan összefüggnek az egyes belső arányok egymással, így minden eltérés a “másik oldalon” azonnal disszonanciát okoz. Ezért felmerül, hogy helyes megoldást alkalmaztak-e az m-v-m betűk négyzetbe helyezésének során?

Itt rendnek kellene lennie! Ennek ellenére azonos elemek más-más eltartást alkalmaznak ennek eredménye egy zavaros arányrendszer lesz. Véleményem szerint konzekvensen kellene használni a baseline-okat(z) és a kétoldali (c)margókat az egyes m betűket tartalmazó négyzeteken belül. 

A v betűnél más a helyzet, mivel keskenyebb betű mint az m, azért ott négyzet középre kell zárni. Érdekes a tervező itt törekedett optikai korrekcióra ami működőképes is: a kurrens v betű szárai az x magasság fölé nagyította (a vonalvastagságok megtartásával). 

Végeredmény

Az általam javasolt embléma, amelyben a korábban felsorolt hibák javításra kerültek a bal oldalon látható, míg az eredeti a jobb oldalon. Finom különbségek, amitől jobb lehet az embléma megjelenése.

Vonalas verzió

További bizonytalanságot tapasztalhatunk, ha nem a kitöltött emblémát nézzük, hanem a vonalas változatot. A vonalas verzió úgy lett létrehozva, hogy a “nagy négyzet” kapott egy belső élre illesztett kontúrt. Ezáltal a kis négyzeteket –amelyek a kitöltött verzióban félbevágtak–, most egy véletlenszerűnek tűnő arányban metszik el. Ez újra egy olyan kis eltérés a félbevágástól ami hibának tűnik:

Megoldásként két irány lehetséges. Az egyik, [a] hogy 1/3–2/3 illetve aranymetszés közeli arányban vagy [b] valóban 1/2–1/2 arányban metszi a vonal a négyzet oldalát:

A fenti ábrából az is kitűnik, hogyha harmadolva metszi a kis négyzeteket a nagy négyzet vonala, akkor jóval kisebb lesz a hasznos területe a négyzetnek. Tekintve, hogy a négyzetben lévő felirat változik, célszerű, ha minél nagyobb hasznos felület áll rendelkezésre, így vélhetően a tervező által is kitűzött középső metszés a jobb megoldás. (az m-v-m betűk pozíciójának módosítása a fent ismertettek alapján a vonalas verziónál is szükséges.)

Tipográfia

A választott betűtípus végeinek lekerekítése jól bontja, kontrasztban van a befoglaló négyzetek szigorú szögletességével. A felhasznált font a Linotte melynek felhasznált semibold metszete ingyenes. (Elgondolkodtató viszont, hogy valóban jó üzenet-e az MVM-nek, hogy free fontot használ arculatában?) Amely ráadásul hibás is. Az betű rajzolatát ha nagyítva megnézzük látszik mire gondolok.

Ez a hiba azért okozhat kellemetlenséget, mert mint a fenti ábra is mutatja, nagyításban válik igazán zavaróvá, így ha például nagyméretű táblát fognak belőle gyártani (már gyártottak is) akkor ez a hiba ott is erőteljesen kiütközik/het majd.

Konklúzió

Ahogy az előzőekben is írtam, az ördög mindig a részletekben lakozik. Főleg egy kiterjedt ernyőarculatnál elengedhetetlen, hogy a rendszer, amiből építkeznek a különböző emblémák jól átgondoltak és szigorú szabályrendszer mentén definiáltak legyenek. Hiába a jó irány, ha ezek a fent bemutatott részletek nincsenek egységesítve akkor nem lehet konzekvens, koherens arculatról beszélni.


Érdekel az arculattervezés?

Töltsd le 56 oldalas, gazdagon illusztrált
ingyenes Arculattervezési kisokos ebookunkat. 

TÖLTSD LE MOST!

 

Serfőző Péter
Írta: Serfőző Péter CEO, design lead

Beszéljünk?

Indítsunk egy projektet