Utazásaim során mindig megfigyelem a helyi posta arculatát. Általában nem nehéz észrevenni: az utcai levesládák, a postahivatalok cégérei mindig az utcakép részét feltűnő részeit képezik. Ezért is értékes témának találom, hogy ezek a vizuális elemek milyenek a különböző vidékeken.
Azért is érdekes téma a posták vizuális megjelenése, mert nagyjából hasonló ezen szervezetek tevékenysége, és célközönsége: emberek tömegeit kell megszólítaniuk, még ha a térbeli különbségek miatt más-más népekről és nemzetekről is van szó.
Grafikai szempontból ha vizsgáljuk, nagyon korán rájövünk, hogy a posta arculatok többsége egy ikon rajzolat köré épül: ez közös grafikai elem nem más mint a postakürt.
A postakürt ikon használata történelmi hagyományokból ered – erről még később szó lesz–, ugyanakkor egy elévült metafora. Hasonló, generációk során elévült metafora mint például a mentés funkció floppy disc ikonja, vagy a telefon bakelit kagylós ikonja. Az elavult ikonok sajátossága, hogy a rajzolatok már nem mindennapos tárgyakat ábrázolnak amelyek körülvesznek minket, hanem ezek már idővel kikoptak a köztudatból. Tulajdonképp így minden későbbi generációnak meg kell tanulnia, hogy mit ábrázol. Magam sem tudtam, (csak sejtettem🤓) hogy miért is használják a posták a postkürt rajzoltot, így hát utánanéztem.
A postai szolgáltatások történetére most nem térek ki, csak kiemelnék néhány grafikai szempontból fontos információt. Attól válhatott emblematikus jellé a postakürt, hogy korábban a városi levélhordók, majd a kocsis levélposta kürtöt használt, annak segítségével jelezte az érkezését.
A postakürt egyfajta korai megkülönböztető (sziréna) hangként is üzemelt: hangjára mindenki köteles volt félrehúzódni, hogy a postakocsi zavartalanul haladhasson az úton. Sőt! 8–10 féle különböző kürtjelzést használtak. A hangjelek segítségével jelezték például, hogy milyen típusú posta érkezik, vagy hány csere lóra lesz szükségük a lócserélő állomáson. Többféle kürtjel meghallgatható ezen a weboldalon.
Visszatérve a kürt rajzolatra, megnéztem, hogy mely országok postái használják ezt a metaforát a vizuális megjelenésükben. Összesen 27-et találtam. Ezek között van olyan amely absztrakt formában, van olyan amely direktben, didaktikusan jeleníti meg a kürt formát.
Egyik kedvencem az ausztrál embléma (felső kép, bal felső): egy körbe illesztett kisebb kör segítségével alakít ki egy egyszerűsített kürt formát, sőt ezáltal egy P betű is kialakult. A mai korra reflektál az ukrán embléma (alsó kép jobb alsó), ahol szinte csak egy bevágás segítségével (és egy pici optikai játékkal) hoz létre a POI ikonból kürtöt. Zseniális ✌️
Ezek az emblémák, (valószínűleg) hasonló briefre adott vizuális válaszok. Nyilván létezik sok posta szervezet, aminek nem szerepel kürt az emblémájában, de mégis érdekes, hogy ez a terület ennyire tiszteli (?)hagyományait és ragaszkodik az alapvető kürt formához. Hirtelen nem tudok felsorolni az élet más területén ennyire nyilvánvaló ikont amint arculatként használnak a világ minden táján.
Ennek nyilván van köze ahhoz is, hogy a kürt mint ikon szemiotikailag működik, jelentéssel bír, nyelv nélkül kommunikál a turisták vagy olyanok felé akik nem beszélik az adott ország nyelvét. Hiszen képeslapot szeret mindenki küldeni a nyaralásról. 😎
Megvizsgáltam használt színek szempontjából is az emblémákat. Uralkodó színek a piros, sárga és a kék. Erre vonatkozóan nem találtam referenciát, hogy miért használja például ennyi posta a sárga színt. Üdítő kivétel –bár én a sárga szín nagy rajongója vagyok– a Magyar Posta emblémája, amely a magyar nemzeti színeket használja. A 90-es évek elején készült embléma a Magyar Posta történelmi hagyományai tartja, hiszen már a kiegyezéskor használt “embléma” is tartalmazta a postakürt mellett a koronát, igaz a címer részeként.
A postai szolgáltatások palettája nagyon sokat válatozott az elmúlt 20 évben. A digitális transzformáció folyamatosan kanibalizálta a szolgáltatásait. Ha 2020-ban kellene egy postának arculatot tervezni, akkor abban milyen ikont használnál?
Utazásaim során mindig megfigyelem a helyi posta arculatát. Általában nem nehéz észrevenni: az utcai levesládák, a postahivatalok cégérei mindig az utcakép részét feltűnő részeit képezik. Ezért is értékes témának találom, hogy ezek a vizuális elemek milyenek a különböző vidékeken.
Azért is érdekes téma a posták vizuális megjelenése, mert nagyjából hasonló ezen szervezetek tevékenysége, és célközönsége: emberek tömegeit kell megszólítaniuk, még ha a térbeli különbségek miatt más-más népekről és nemzetekről is van szó.
Grafikai szempontból ha vizsgáljuk, nagyon korán rájövünk, hogy a posta arculatok többsége egy ikon rajzolat köré épül: ez közös grafikai elem nem más mint a postakürt.
A postakürt ikon használata történelmi hagyományokból ered – erről még később szó lesz–, ugyanakkor egy elévült metafora. Hasonló, generációk során elévült metafora mint például a mentés funkció floppy disc ikonja, vagy a telefon bakelit kagylós ikonja. Az elavult ikonok sajátossága, hogy a rajzolatok már nem mindennapos tárgyakat ábrázolnak amelyek körülvesznek minket, hanem ezek már idővel kikoptak a köztudatból. Tulajdonképp így minden későbbi generációnak meg kell tanulnia, hogy mit ábrázol. Magam sem tudtam, (csak sejtettem🤓) hogy miért is használják a posták a postkürt rajzoltot, így hát utánanéztem.
A postai szolgáltatások történetére most nem térek ki, csak kiemelnék néhány grafikai szempontból fontos információt. Attól válhatott emblematikus jellé a postakürt, hogy korábban a városi levélhordók, majd a kocsis levélposta kürtöt használt, annak segítségével jelezte az érkezését.
A postakürt egyfajta korai megkülönböztető (sziréna) hangként is üzemelt: hangjára mindenki köteles volt félrehúzódni, hogy a postakocsi zavartalanul haladhasson az úton. Sőt! 8–10 féle különböző kürtjelzést használtak. A hangjelek segítségével jelezték például, hogy milyen típusú posta érkezik, vagy hány csere lóra lesz szükségük a lócserélő állomáson. Többféle kürtjel meghallgatható ezen a weboldalon.
Visszatérve a kürt rajzolatra, megnéztem, hogy mely országok postái használják ezt a metaforát a vizuális megjelenésükben. Összesen 27-et találtam. Ezek között van olyan amely absztrakt formában, van olyan amely direktben, didaktikusan jeleníti meg a kürt formát.
Egyik kedvencem az ausztrál embléma (felső kép, bal felső): egy körbe illesztett kisebb kör segítségével alakít ki egy egyszerűsített kürt formát, sőt ezáltal egy P betű is kialakult. A mai korra reflektál az ukrán embléma (alsó kép jobb alsó), ahol szinte csak egy bevágás segítségével (és egy pici optikai játékkal) hoz létre a POI ikonból kürtöt. Zseniális ✌️
Ezek az emblémák, (valószínűleg) hasonló briefre adott vizuális válaszok. Nyilván létezik sok posta szervezet, aminek nem szerepel kürt az emblémájában, de mégis érdekes, hogy ez a terület ennyire tiszteli (?)hagyományait és ragaszkodik az alapvető kürt formához. Hirtelen nem tudok felsorolni az élet más területén ennyire nyilvánvaló ikont amint arculatként használnak a világ minden táján.
Ennek nyilván van köze ahhoz is, hogy a kürt mint ikon szemiotikailag működik, jelentéssel bír, nyelv nélkül kommunikál a turisták vagy olyanok felé akik nem beszélik az adott ország nyelvét. Hiszen képeslapot szeret mindenki küldeni a nyaralásról. 😎
Megvizsgáltam használt színek szempontjából is az emblémákat. Uralkodó színek a piros, sárga és a kék. Erre vonatkozóan nem találtam referenciát, hogy miért használja például ennyi posta a sárga színt. Üdítő kivétel –bár én a sárga szín nagy rajongója vagyok– a Magyar Posta emblémája, amely a magyar nemzeti színeket használja. A 90-es évek elején készült embléma a Magyar Posta történelmi hagyományai tartja, hiszen már a kiegyezéskor használt “embléma” is tartalmazta a postakürt mellett a koronát, igaz a címer részeként.
A postai szolgáltatások palettája nagyon sokat válatozott az elmúlt 20 évben. A digitális transzformáció folyamatosan kanibalizálta a szolgáltatásait. Ha 2020-ban kellene egy postának arculatot tervezni, akkor abban milyen ikont használnál?