A tipográfia évszázados tudománya az arculattervezésben és a marketingben (designban és szövegírásban) is megkerülhetetlen. Ebben az átfogó cikkben gyakorlatilag mindenről szó lesz, ami a tipográfia elsajátításához fontos. (Gyakorlati és elméleti szinten egyaránt.) Olyan tipográfiai ismereteket szerezhetsz, amelyek stabil alapot adnak ahhoz, hogy még hatékonyabb kommunikációs anyagokat készíts. (Vagy ahhoz, hogy hatékonyan dolgozz együtt grafikusokkal és designerekkel.) Készen állsz? Ugorjunk bele!
A tipográfia valamelyest hasonlít a grafikai tervezésre. Hiszen egyszerre igényel művészi és tervező vénát.
A tipográfia fogalma: a nyomtatott (és újonnan digitális) betűkkel foglalkozó szakterület. Célja betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával olyan írásképet kialakítani, mely esztétikus és segít a kitűzött célok elérésében.
Fontos kiemelni, hogy a tipográfia nem elsősorban megérzésekre és intuíciókra hagyatkozik. Épp ellenkezőleg. Ez a szakterület nagy arányban kutatásokon alapszik (pl. emberi agy reakciója bizonyos színekre és formákra).
A legfontosabb tipográfiai célok:
A szó görög eredetű, a vert vagy vésett ábra (tüposz) és az írni (graphó) szavak összetétele.
A tipográfia kifejezés használata körülbelül a 16. századra tehető. Előtte toll nélküli írásként (scrivere sine penne) hivatkoztak erre a szakterületre. Napjainkban is tanított formája valahol Gutenberg mozgatható betűs nyomdagépével együtt született.
Az idők során némiképp a szó jelentése is változott. Korábban betűmetszést, betűtervezést, illetve nyomdászatot is jelölt. Napjainkban azonban inkább csak a betűkkel való tervezést, a szöveg és kép egymás viszonyított elrendezését, valamint a szöveges kommunikáció formába öntését jelölik vele.
Van néhány tipográfiai alapfogalom, amelyeket érdemes tisztázni. Alább az 5 legfontosabbat olvashatod.
A betűk egymáshoz való távolságának változtatását egalizálásnak nevezzük. Ennek több folytaját ismerjük.
Az egalizált betűpárok egyedileg létrehozhatóak, így nem kell folyamatosan egyedileg egalizálni őket. Az egalizálás során tehát lényegében a szó ritmusát egyenlítjük ki.
"Abban az időben, amikor két kiöntött betűt összereszeléssel hoztak közelebb egymáshoz, vagy épp az egyik betű nyúlványa átnyúlt és rátámaszkodott a szomszéd betű vállára, a módszert alámetszésnek hívták."
Betűkészletnek nevezzük azt a halmazt, amely az igényes tipográfia kialakításához szükséges betűket, számokat és egyéb jeleket tartalmazza:
Amikor tipográfiáról van szó, sokan leragadnak a betűválasztás kérdésénél. Ez egyébként valóban fontos, de közel sem az egyetlen feladatunk. Ezért, hogy minél hatékonyabban intézhessük, adok néhány támpontot hozzá. A betűválasztás két fő szempontja az esztétikai és a technikai választás – erről később is lesz szó.
Mivel a nyomtatott betűk stílusainak lassan már a számát sem ismerjük, indokolt, hogy ezeket nagyobb egységek és kategóriák mentén osztályozzuk. Az osztályozásoknak is több fajtája létezik, de az egyik legelterjedtebb, hogy minden csoportba több száz betűcsaládot sorolnak, formák, alakok, kövérség, vastagság, korstílus és hasonló jellemzők alapján.
A manapság 10 leggyakrabban használt, nyomtatott betűstílusok csoportosítása:
Az egyes stílusokon belül több különböző betűfajta és betűtípus található. Ilyenek például az álló, dőlt, kapitális vagy kiskapitális, valamint a vastagságukban és szélességükben eltérő betűk.
Ahogyan egyes hangok, úgy némely betűk is diszharmonikus érzést nyújtanak egymás mellett. Ezért a betűtervezők kötödéseket, más néven ligatúrákat terveznek. (Hasonlóan, mint a hangoknál a harmóniák.) A magyar betűknél általában a két- és háromjegyű mássalhangzókra figyelünk. Például ny, ly, dzs stb.
Főként esztétikai szerepet tölt be. A szöveg első betűjének kiemelését jelenti. A középkori kódexek példáját követi. Napjainkban főként magazinokban alkalmazzák, de nem ritka a fantasy regényekben sem.
Lényegében a betűkészlet azon változatai, amelyekkel egyedi hatást válthatunk ki, felcserélve rájuk a megszokott karaktereket.
A teljesség igénye nélkül:
Alapvetően 4 tipográfiai alapszabályt tartunk számon: olvashatóság, szövegértés, esztétika és helyesírás. Lássuk, mit kell tudunk ezekről bővebben. De még mielőtt ezeket átvesszük…
A tipográfia kifejezés használata körülbelül a 16. századra tehető. Előtte toll nélküli írásként (scrivere sine penne) hivatkoztak erre a szakterületre. Napjainkban is tanított formája valahol Gutenberg mozgatható betűs nyomdagépével együtt született.
Az emberi szem és agy szeretik a rendet. És jók a mintázatok felismerésében. Evolúciósan erre vagyunk berendezkedve. Amikor emberi észlelésről beszélünk, megkerülhetetlen a Gestalt-elvek eredményei. Ennek központi gondolata az, hogy az agy észlelés közben nem az egyes ingereket értelmezi, hanem az egész képi információt. A Gestalt-elvek olyan háttérelemekből állnak, mint a hasonlóság, a zártság, a folytonosság, a közelség, a szimmetria és a közös sors elve.
A leírt szöveggel jellemzően valamilyen üzenetet szeretnénk átadni. Ez pedig nem valósulhat meg, ha a szöveg nem olvasható.
Az olvashatóságot jellemzően az alábbi tényezők rontják:
“A tipográfia a nyelv fizimiskája.”
Ellen Lupton
Egy jó szövegnek nemcsak meggyőző jelentése, hanem csábító megjelenése is van. Pontosabban az igényes, esztétikusan elhelyezett szövegnek. A legtöbben ott vétik a legnagyobb hibát, hogy a szöveget csak úgy bedobják valahova a felületre, nem figyelve az esztétikai szabályokra.
Laikusok is sokkal jobb eredményeket érhetnek el, ha az adott felületen elhelyezett szövegre nem értelmes szövegként, hanem grafikai elemként néznek. Ha így megállja a helyét („jól mutat”), nagy gond már nincs az elhelyezéssel.
Ezen a ponton egy profi szövegíró sokat segíthet. (Egy tipográfus kevésbé.) Az a szöveg látja el a leghatékonyabban a feladatát, ami logikailag úgy van felépítve, hogy a befogadót egy számára könnyen végigjárható megértési útvonalon vezeti végig. Minden felületre más szabály vonatkozik. Nem ugyanazon iránymutatások mentén írunk webszöveget, mint értékesítési vagy hirdetési szöveget, esetleg érdeklődőket vonzó szakmai cikket.
A célcsoportod számára megfogalmazott szövegeknek – a vásárlás iránti vágy felkeltése mellett – szakértelmet és profizmust kell tükröznie. Egy helyesírási hibákkal és elírásokkal teli szöveg ennek nem felel meg. Érdeklődőket, így potenciális vevőket veszíthetsz a rossz helyesírás miatt. Egy jó szövegíró ebben is tud segíteni. (Sőt, ez a faktor neked is segíthet kiválasztani a megfelelő szövegírót.)
A tipográfia nem a tervezőjéről szól. Az öncélú betűtervezés elviszi a fókuszt az üzenetről. Az elsődleges fókusz az olvasón, a közvetítendő üzenete, a tipó (és a márka) személyiségén, valamint a precizitáson van. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden szabályt következetesen be kell tartanunk a tervezésnél.
És még mielőtt továbbmennénk, hadd mutassak valamit, ami minden grafikai tervezési munkát segít. Minden, amit a szemünkkel látunk, így a tipográfia is, lebontható ötféle építőelemre:
Jól látható, hogy a felsorolásban egymást követő elemek mindig egy dimenzióval gyarapodnak. A térben meghatározunk két pontot, ezek egy vonallal összeköthetőek. A vonalakból formákat alkothatunk, amikből térbeli alakzatok lehetnek.
Sokan követik el azt a hibát, hogy csak a pozitív terekre (alakzatok, szimbólumok, tipográfiai elemek stb.) koncentrálnak a tervezési folyamatokban. Pedig a negatív terek (white space) nélkül nem értelmezhetőek az imént felsoroltak sem.
Ha kontrolláljuk a térközöket az elemek között, akkor az alábbi szempontokat tudjuk befolyásolni:
A tipográfiai stílusok alapvetően 4 nagy csoportra bonthatjuk a tipográfiát, klasszikus és modern tipográfiára. Illetve a modern tipográfia egyik legmeghatározóbb eleméről, a svájci tipográfiai stílusról külön is érdemes beszélni.
A gyakran aszimmetrikus betűtalpakkal dolgozó stílust gyakran nevezik velenceinek is, utalva a városban évszázadokkal ezelőtt működő számtalan nyomdára. A stílusra a mérsékelt vonsákontrasztok, valamint a használt írószer és a karakterek formája közti hasonlóság jellemzi. (Sok betűtípus emlékeztet például egy széles hegyű tollra.)
Gyakran használt betűtípusok:
Ezt a stílust nagyobb kontraszt jellemzi, valamint némileg ferde tengely. A neve a reneszánsz korszak két tipográfiai nagyságának és jelentős alakjának – a francia Claude Garamond és az olasz Aldus Manutius – emlékét őrzi.
Gyakran használt betűtípusok:
A felvilágosodás szelleméhez hűen, ez a stílus a kalligráfia jegyeit hordozza magában, de többnyire a nagyobb vonáskontrasztra és stilizált formákra törekszik. A „real” elnevezés a spanyol „királyi” kifejezésre vezethető vissza. És XIV. Lajos francia azon vágyát tükrözi, hogy a Garamond méltó vetélytársaként adja Európa aktuális nyomdai trendjeit. A gravírozási technikák ekkore fejlettebbé váltak, így nagyobb kontrasztot és finomabb részleteket engedtek meg. Ez jól illeszkedett a kor uralkodó irányzataihoz, a barokkhoz és a rokokóhoz.
Gyakran használt betűtípusok:
A rézmetszetek megjelenésével a vonalvastagság szempontjából sokkal szélesebb választék nyílt meg. Így sok modern betűtípus korábban elképzelhetetlen kontrasztot ért el. Az elnevezés az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Didot és Bodoni betűtípusoktól származik. Szimmetrikus, szögletes talpak, valamint minimalista formák jellemzik.
Gyakran használt betűtípusok:
A 19. századi ipari forradalom a tipográfiai szabályok terén is újítást hozott. Az 1811 után fellendülő kereskedelem és a gépesített nyomtatási folyamatok komoly fejlesztése új betűtípusok megalkotását követelte. Egyre nagyobb igény mutatkozott a reklámok iránt. Így számos új betűtípus született azért, hogy megkapóbb, figyelemfelkeltőbb címsorokat és szlogeneket írhassanak velük. Emellett pedig a gyorsabb nyomtatásra optimalizált újságbetűk uralták a korszakot – szintén a fenti igényeknek megfelelve. A tervezők nagyjából egyforma magasságra és szélességre törekedtek, szimmetrikus betűtalpakkal. Hiszen ezek a hasábos elrendezésben is jól olvashatók maradtak.
Gyakran használt betűtípusok:
Az ipari forradalom kezdetével a betűtípus-tervezés új megközelítést kapott. Így a 19. század elejére a tipográfia lassan maga mögött hagyta a többnyire betűtalpakkal való kísérletezést. A korábbi vastag és erősen díszített betűtípusok helyett az alacsony kontrasztú, vékonyabb betűk jöttek divatba. A sans serif (vagyis talp nélküli) kifejezés Vincent Figgins fogalmazta meg, 1832-ben. A kiadók és vállalatok gyorsan alkalmazkodtak az új betűtípusokhoz. Hiszen ezek – amellett, hogy jól olvashatóak voltak –, remekül emelték ki a címsorokat, szlogeneket és fontos üzeneteket. Nem véletlen, hogy a sans serif uralta a 20. századi tipográfiát is.
Gyakran használt betűtípusok:
A groteszk – vagy más néven svájci tipográfiai stílus (Swiss Style) – megszületése az 1950-es évekre tehető. Előzményének a 20. századi konstruktivizmust és formatervezést tekintik. A modern tipográfiai irányzatok egyik alfajának is tekinthető. A vastag és vékony vonások némi kontrasztját megőrizve a groteszkeket az akkor igényekhez mért szokatlan esztétikájuk miatt az olasz „grottesche” szóról nevezték el. Nyers és egyszerű megjelenésükkel, mégis emlékezetes, íves betűformáikkal gyorsan elterejdtek. Olyan nagy alkotók is dolgoztak vele, mint Moholy Nagy László vagy Kassák Lajos. Nemzetközi szinten pedig a Bauhaus-plakátok a legismertebbek a svájci tipográfiában.
A stílusirányzat követi azt vallották, hogy a forma követi a funkciót. Jellemzően a kevesebb több elvén dolgoztak, és túlnyomórészt modern betűtípusokat alkalmaztak. A svájci stílust állandó vonalvastagásg, optikai egyensúly és nagy kontrasztok jellemzik.
Gyakran használt betűtípusok:
Az USA-ban ma is az egyik legkedveltebb tipográfiai stílus, főként utcanévtáblákon találkozhatunk vele.
Ez a stílus a kézzel készített hatású betűtípusok gyűjtőneve. Ötféle kalligrafikus betűtípust különböztethetünk meg – script, glyphic, gaelic, graphic és blackletter.
Ezek a betűtípusok a gyors kézírás stílusát elevenítik meg. Jellemzően úgy festenek, mintha széles hegyű tollal, ecsettel vagy más hasonló írószerrel íródtak volna. Ezért a betűk általában összekapcsolódnak. Általában dőlt hatásúak és a dinamikusabb tipográfiai csoportok közé tartoznak.
Gyakran használt script betűtípusok:
Néha karcolt betűtípusként is hivatkoznak rá. A glyphic betűtípus jellemzően elvékonyodó és gyakran helyezi fókuszba a nagybetűket – bizonyos esetkben teljesen elhagyva a kisbetűket.
Az alapötlet a római glifekből származik. Ezek gyakran kő vagy fém felületeken jelentek meg.
Gyakran használt glyphic betűtípusok:
Ez a típus csak 2010-ben került be a kalligrafikus stílusok csoportjába. Leginkább a 16.–18. századi Skóciában használták, illetve a 20. századi közepéig az ír szedésben is megjelent. Napjainkban dekoratív stílusuk és történelmi jelentőségük miatt gyakran szerepelnek feliratokon és üdvözlőlapokon.
Gyakran használt gaelic betűtípus: Corcaigh
A grafikus (vagy más néven kézi) betűtípusok a kézzel rajzoltság érzetét hangsúlyozzák. Viszont – szemben a script típusokkal – a betűk nem kapcsolódnak össze egymással. Valamennyi graphic betűtípus a nagy kijelzőkre, címsorok hangsúlyozására készültek. Sőt, néhány közülük csak nagybetűvel írható.
Gyakran használt graphic betűtípusok:
Ez a stílus a középkori pennával írás formáit eleveníti meg. A gyorsütemű fejlődésre adott válaszként született. Hiszen abban az időben egész Nyugat-Európában egyetemek létesültek, és az egyre gyarapodó írástudó lakosságnak még nagyobb szüksége volt a szakirodalomra és a hozzá tartozó tipográfiára. A blackletter stílust szögletes és sűrített formájú betűk jellemzik, amelyek legtöbbször egy középkori lexikon írásképét idézik.
Gyakran használt blackletter betűtípusok:
Ezt a kategóriát a játékosabb, szabadabb betűtípusok osztályozására használjuk. A dekoratív (vagy display) betűtípusokat gyakran használjuk plakáttervezés és reklámkészítés során. Olyan esetekben, amikor kitűnhetünk díszítő hatásukkal.
Gyakran használt display betűtípusok:
Emellett létezik a különféle tipográfiai stílusoknak egy másféle (kevésbé hivatalos) megkülönböztetése is. Amikor kifejezetten a felhasználási terület szerint osztjuk fel őket.
A digitális tér bővülése a gombamódra szaporodó weboldalak korában egyértelműen szükség van specifikusan webes tipográfiára. A betűk legalább annyira fontosak egy esztétikus (és üzletileg is sikeres) weboldal tekintetében, mint a színek, formák és illusztrációk harmóniája, valamint a szöveg maga.
A weboldal tipográfia 4 alaptézise:
Hogy több anyag férjen az újságok lapjaira, az újság tipográfia kifejezetten erre a célra tervezett betűtípusokkal dolgozik:
Ezek betűszárai a betű testéhez képest rövidek, így kis betűméret esetén is jól olvashatóak. Jellemzőjük, hogy azonos sortávolság mellett nagyobbnak tűnik a betűméret.
A laptervezés tipográfiájában emellett a tördelés és a nyomtáv a hangsúlyos elemek.
Érdekesség, hogy nemcsak újságok hasábjain, hanem a ponyvaregényekben is ezeket a betűtípusokat használták. A viktoriánusnak is nevezett stílust továbbá a különféle méretű és szélességű díszes, térhatású, árnyékolt cím- és reklámbetűk jellemzik.
A nevéből adódóan sejthető, hogy a tipográfiai hierarchia elsődleges célja: kontrasztot teremteni az elemek között. Lényegében ezt látjuk egy plakáton is, ahol a legfontosabb információ kapja a legnagyonbb betűméretet és a félkövér stílust. Amíg a kiegészítő adatok egyre kisebb és kevésbé hangsúlyos betűtípussal és mérettel íródnak. A megfelelő hatás elérése érdekében figyelembe kell vennünk minden eszközt, amellyel egy betűkészlet szerkeszthető:
Gyakorlatilag minden szövegtípus esetében megkerülhetetlen, hiszen minden szöveg bekezdésekből áll.
Olyan elemei vannak, mint:
A könyv három szekcióra osztva vezeti be az olvasót a tipográfia tudományába:
Az első fejezetben a betűk tudományának alapjait ismerhetjük meg. Az információ minél hatékonyabb átadásáról szól ez a szegmens, illetve arról, milyen módszerek mentén kutatják és alkalmazzák a tipográfiát nyelvészek, pszichológusok és tervezők.
Az Anatómia című második szegmensben megismerkedhetünk a tipográfia egyes alkotóelemeivel, eszközeivel és eljárásaival. A könyv szerzője részletezi a betűk felépítését, valamint a szöveg megjelenítésének és elrendezésének különböző módjait. És arra is kitér, hogy a választott felületek és reprodukciós eszközök hogyan szólnak bele a tervezés folyamatába. Az utolsó blokkban pedig tipográfusokkal és munkáikkal ismerkedhetünk meg.
Ez a 2004-es kiadású könyv – bár kicsit nehezen beszerezhető és nem mai darab, de – mindenki számára ajánlott, aki valamilyen szinten szövegek előállításával foglalkozik. Így nemcsak tipográfusok és grafikusok, de szövegírók is nagy hasznát vehetik. (Sőt, a mindennapi számítógépes szövegalkotás terén is fontos igazságokat fogalmaz meg a könyv.) A szerző lényegében mindent összefoglal nekünk, amit egy igényes tipográfiai formában öntött szöveg elkészítéséhez tudni kell.
Ha egy igazán átfogó könyvet szeretnél olvasni a tipográfiáról, Maczó Péter tipográfus és könyvtervező művész 2021-ben kiadott könyve tökéletes választás. Különösen azért értékes, mert egy olyan korban és egy korról (is) beszél, amelyet napi szinten hálóz be a számítógép. Remek iránytű profik és laikusok számára egyaránt. Ráadásul nemcsak tipográfusok, hanem grafikusok számára is fontos könyvről van szó.
Ha te is szeretnéd elsajátítani a betűtervezés művészetét, összegyűjtöttünk neked néhány tipográfiai képzést, amelyek közül választhatsz.
A MOME képzései jellemzően erősek az alkalmazott művészetek terén. És nincs ez másként a tipográfia területén sem. A Moholy Nagy Egyetem typo képzése speciális gyakorlati feladatok mentén segít elsajátítani a tipográfia alapjait.
Olyan óráid lesznek, mint:
A képzésnek általában két típusa is indul, a Pro verzió drágább, de széleskörűbb is.
Ha szeretnéd online tipográfiai tanfolyam keretében elsajátítani a szakmát, azt a velünk is megteheted. Hamarosan induló tipográfiai kurzusunkon megtanulhatod:
Sőt, több branding tanfolyam közül is választhatsz, ha mélyebben is érdekel az arculattervezés.
BA-t végzett egyetemistaként mindenképp érdemes elgondolkodni a METU Tipost tipográfiai szakirányú képzésén.
Olyan hasznos dolgokat tanulhatsz, mint:
A tipográfia, vagyis a betűk tudománya tehát összetett, évszázadokra visszanyúló szakterület. Ráadásul megkerülhetetlenül fontos, hiszen nemcsak a szöveg tartalma, de annak megjelenése (a betű, a betűk közötti terek, a formák stb.) szintén üzen valamit a befogadónak. A hatékony kommunikációnak tehát alapfeltétele az igényes és célszerű tipográfia – úgy nyomtatott, mint digitális formában. Ha szeretnél te magad is eligazodni a számtalan betűtípus és tipográfiai stílus útvesztőjében, autodidakta módon könyvekből is kitanulhatod a szakmát.
Viszont célravezetőbb lehet kifejezetten tipográfiai képzések elsajátítani a betűk művészetét.
A tipográfia évszázados tudománya az arculattervezésben és a marketingben (designban és szövegírásban) is megkerülhetetlen. Ebben az átfogó cikkben gyakorlatilag mindenről szó lesz, ami a tipográfia elsajátításához fontos. (Gyakorlati és elméleti szinten egyaránt.) Olyan tipográfiai ismereteket szerezhetsz, amelyek stabil alapot adnak ahhoz, hogy még hatékonyabb kommunikációs anyagokat készíts. (Vagy ahhoz, hogy hatékonyan dolgozz együtt grafikusokkal és designerekkel.) Készen állsz? Ugorjunk bele!
A tipográfia valamelyest hasonlít a grafikai tervezésre. Hiszen egyszerre igényel művészi és tervező vénát.
A tipográfia fogalma: a nyomtatott (és újonnan digitális) betűkkel foglalkozó szakterület. Célja betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával olyan írásképet kialakítani, mely esztétikus és segít a kitűzött célok elérésében.
Fontos kiemelni, hogy a tipográfia nem elsősorban megérzésekre és intuíciókra hagyatkozik. Épp ellenkezőleg. Ez a szakterület nagy arányban kutatásokon alapszik (pl. emberi agy reakciója bizonyos színekre és formákra).
A legfontosabb tipográfiai célok:
A szó görög eredetű, a vert vagy vésett ábra (tüposz) és az írni (graphó) szavak összetétele.
A tipográfia kifejezés használata körülbelül a 16. századra tehető. Előtte toll nélküli írásként (scrivere sine penne) hivatkoztak erre a szakterületre. Napjainkban is tanított formája valahol Gutenberg mozgatható betűs nyomdagépével együtt született.
Az idők során némiképp a szó jelentése is változott. Korábban betűmetszést, betűtervezést, illetve nyomdászatot is jelölt. Napjainkban azonban inkább csak a betűkkel való tervezést, a szöveg és kép egymás viszonyított elrendezését, valamint a szöveges kommunikáció formába öntését jelölik vele.
Van néhány tipográfiai alapfogalom, amelyeket érdemes tisztázni. Alább az 5 legfontosabbat olvashatod.
A betűk egymáshoz való távolságának változtatását egalizálásnak nevezzük. Ennek több folytaját ismerjük.
Az egalizált betűpárok egyedileg létrehozhatóak, így nem kell folyamatosan egyedileg egalizálni őket. Az egalizálás során tehát lényegében a szó ritmusát egyenlítjük ki.
"Abban az időben, amikor két kiöntött betűt összereszeléssel hoztak közelebb egymáshoz, vagy épp az egyik betű nyúlványa átnyúlt és rátámaszkodott a szomszéd betű vállára, a módszert alámetszésnek hívták."
Betűkészletnek nevezzük azt a halmazt, amely az igényes tipográfia kialakításához szükséges betűket, számokat és egyéb jeleket tartalmazza:
Amikor tipográfiáról van szó, sokan leragadnak a betűválasztás kérdésénél. Ez egyébként valóban fontos, de közel sem az egyetlen feladatunk. Ezért, hogy minél hatékonyabban intézhessük, adok néhány támpontot hozzá. A betűválasztás két fő szempontja az esztétikai és a technikai választás – erről később is lesz szó.
Mivel a nyomtatott betűk stílusainak lassan már a számát sem ismerjük, indokolt, hogy ezeket nagyobb egységek és kategóriák mentén osztályozzuk. Az osztályozásoknak is több fajtája létezik, de az egyik legelterjedtebb, hogy minden csoportba több száz betűcsaládot sorolnak, formák, alakok, kövérség, vastagság, korstílus és hasonló jellemzők alapján.
A manapság 10 leggyakrabban használt, nyomtatott betűstílusok csoportosítása:
Az egyes stílusokon belül több különböző betűfajta és betűtípus található. Ilyenek például az álló, dőlt, kapitális vagy kiskapitális, valamint a vastagságukban és szélességükben eltérő betűk.
Ahogyan egyes hangok, úgy némely betűk is diszharmonikus érzést nyújtanak egymás mellett. Ezért a betűtervezők kötödéseket, más néven ligatúrákat terveznek. (Hasonlóan, mint a hangoknál a harmóniák.) A magyar betűknél általában a két- és háromjegyű mássalhangzókra figyelünk. Például ny, ly, dzs stb.
Főként esztétikai szerepet tölt be. A szöveg első betűjének kiemelését jelenti. A középkori kódexek példáját követi. Napjainkban főként magazinokban alkalmazzák, de nem ritka a fantasy regényekben sem.
Lényegében a betűkészlet azon változatai, amelyekkel egyedi hatást válthatunk ki, felcserélve rájuk a megszokott karaktereket.
A teljesség igénye nélkül:
Alapvetően 4 tipográfiai alapszabályt tartunk számon: olvashatóság, szövegértés, esztétika és helyesírás. Lássuk, mit kell tudunk ezekről bővebben. De még mielőtt ezeket átvesszük…
A tipográfia kifejezés használata körülbelül a 16. századra tehető. Előtte toll nélküli írásként (scrivere sine penne) hivatkoztak erre a szakterületre. Napjainkban is tanított formája valahol Gutenberg mozgatható betűs nyomdagépével együtt született.
Az emberi szem és agy szeretik a rendet. És jók a mintázatok felismerésében. Evolúciósan erre vagyunk berendezkedve. Amikor emberi észlelésről beszélünk, megkerülhetetlen a Gestalt-elvek eredményei. Ennek központi gondolata az, hogy az agy észlelés közben nem az egyes ingereket értelmezi, hanem az egész képi információt. A Gestalt-elvek olyan háttérelemekből állnak, mint a hasonlóság, a zártság, a folytonosság, a közelség, a szimmetria és a közös sors elve.
A leírt szöveggel jellemzően valamilyen üzenetet szeretnénk átadni. Ez pedig nem valósulhat meg, ha a szöveg nem olvasható.
Az olvashatóságot jellemzően az alábbi tényezők rontják:
“A tipográfia a nyelv fizimiskája.”
Ellen Lupton
Egy jó szövegnek nemcsak meggyőző jelentése, hanem csábító megjelenése is van. Pontosabban az igényes, esztétikusan elhelyezett szövegnek. A legtöbben ott vétik a legnagyobb hibát, hogy a szöveget csak úgy bedobják valahova a felületre, nem figyelve az esztétikai szabályokra.
Laikusok is sokkal jobb eredményeket érhetnek el, ha az adott felületen elhelyezett szövegre nem értelmes szövegként, hanem grafikai elemként néznek. Ha így megállja a helyét („jól mutat”), nagy gond már nincs az elhelyezéssel.
Ezen a ponton egy profi szövegíró sokat segíthet. (Egy tipográfus kevésbé.) Az a szöveg látja el a leghatékonyabban a feladatát, ami logikailag úgy van felépítve, hogy a befogadót egy számára könnyen végigjárható megértési útvonalon vezeti végig. Minden felületre más szabály vonatkozik. Nem ugyanazon iránymutatások mentén írunk webszöveget, mint értékesítési vagy hirdetési szöveget, esetleg érdeklődőket vonzó szakmai cikket.
A célcsoportod számára megfogalmazott szövegeknek – a vásárlás iránti vágy felkeltése mellett – szakértelmet és profizmust kell tükröznie. Egy helyesírási hibákkal és elírásokkal teli szöveg ennek nem felel meg. Érdeklődőket, így potenciális vevőket veszíthetsz a rossz helyesírás miatt. Egy jó szövegíró ebben is tud segíteni. (Sőt, ez a faktor neked is segíthet kiválasztani a megfelelő szövegírót.)
A tipográfia nem a tervezőjéről szól. Az öncélú betűtervezés elviszi a fókuszt az üzenetről. Az elsődleges fókusz az olvasón, a közvetítendő üzenete, a tipó (és a márka) személyiségén, valamint a precizitáson van. Ez utóbbi azt jelenti, hogy minden szabályt következetesen be kell tartanunk a tervezésnél.
És még mielőtt továbbmennénk, hadd mutassak valamit, ami minden grafikai tervezési munkát segít. Minden, amit a szemünkkel látunk, így a tipográfia is, lebontható ötféle építőelemre:
Jól látható, hogy a felsorolásban egymást követő elemek mindig egy dimenzióval gyarapodnak. A térben meghatározunk két pontot, ezek egy vonallal összeköthetőek. A vonalakból formákat alkothatunk, amikből térbeli alakzatok lehetnek.
Sokan követik el azt a hibát, hogy csak a pozitív terekre (alakzatok, szimbólumok, tipográfiai elemek stb.) koncentrálnak a tervezési folyamatokban. Pedig a negatív terek (white space) nélkül nem értelmezhetőek az imént felsoroltak sem.
Ha kontrolláljuk a térközöket az elemek között, akkor az alábbi szempontokat tudjuk befolyásolni:
A tipográfiai stílusok alapvetően 4 nagy csoportra bonthatjuk a tipográfiát, klasszikus és modern tipográfiára. Illetve a modern tipográfia egyik legmeghatározóbb eleméről, a svájci tipográfiai stílusról külön is érdemes beszélni.
A gyakran aszimmetrikus betűtalpakkal dolgozó stílust gyakran nevezik velenceinek is, utalva a városban évszázadokkal ezelőtt működő számtalan nyomdára. A stílusra a mérsékelt vonsákontrasztok, valamint a használt írószer és a karakterek formája közti hasonlóság jellemzi. (Sok betűtípus emlékeztet például egy széles hegyű tollra.)
Gyakran használt betűtípusok:
Ezt a stílust nagyobb kontraszt jellemzi, valamint némileg ferde tengely. A neve a reneszánsz korszak két tipográfiai nagyságának és jelentős alakjának – a francia Claude Garamond és az olasz Aldus Manutius – emlékét őrzi.
Gyakran használt betűtípusok:
A felvilágosodás szelleméhez hűen, ez a stílus a kalligráfia jegyeit hordozza magában, de többnyire a nagyobb vonáskontrasztra és stilizált formákra törekszik. A „real” elnevezés a spanyol „királyi” kifejezésre vezethető vissza. És XIV. Lajos francia azon vágyát tükrözi, hogy a Garamond méltó vetélytársaként adja Európa aktuális nyomdai trendjeit. A gravírozási technikák ekkore fejlettebbé váltak, így nagyobb kontrasztot és finomabb részleteket engedtek meg. Ez jól illeszkedett a kor uralkodó irányzataihoz, a barokkhoz és a rokokóhoz.
Gyakran használt betűtípusok:
A rézmetszetek megjelenésével a vonalvastagság szempontjából sokkal szélesebb választék nyílt meg. Így sok modern betűtípus korábban elképzelhetetlen kontrasztot ért el. Az elnevezés az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Didot és Bodoni betűtípusoktól származik. Szimmetrikus, szögletes talpak, valamint minimalista formák jellemzik.
Gyakran használt betűtípusok:
A 19. századi ipari forradalom a tipográfiai szabályok terén is újítást hozott. Az 1811 után fellendülő kereskedelem és a gépesített nyomtatási folyamatok komoly fejlesztése új betűtípusok megalkotását követelte. Egyre nagyobb igény mutatkozott a reklámok iránt. Így számos új betűtípus született azért, hogy megkapóbb, figyelemfelkeltőbb címsorokat és szlogeneket írhassanak velük. Emellett pedig a gyorsabb nyomtatásra optimalizált újságbetűk uralták a korszakot – szintén a fenti igényeknek megfelelve. A tervezők nagyjából egyforma magasságra és szélességre törekedtek, szimmetrikus betűtalpakkal. Hiszen ezek a hasábos elrendezésben is jól olvashatók maradtak.
Gyakran használt betűtípusok:
Az ipari forradalom kezdetével a betűtípus-tervezés új megközelítést kapott. Így a 19. század elejére a tipográfia lassan maga mögött hagyta a többnyire betűtalpakkal való kísérletezést. A korábbi vastag és erősen díszített betűtípusok helyett az alacsony kontrasztú, vékonyabb betűk jöttek divatba. A sans serif (vagyis talp nélküli) kifejezés Vincent Figgins fogalmazta meg, 1832-ben. A kiadók és vállalatok gyorsan alkalmazkodtak az új betűtípusokhoz. Hiszen ezek – amellett, hogy jól olvashatóak voltak –, remekül emelték ki a címsorokat, szlogeneket és fontos üzeneteket. Nem véletlen, hogy a sans serif uralta a 20. századi tipográfiát is.
Gyakran használt betűtípusok:
A groteszk – vagy más néven svájci tipográfiai stílus (Swiss Style) – megszületése az 1950-es évekre tehető. Előzményének a 20. századi konstruktivizmust és formatervezést tekintik. A modern tipográfiai irányzatok egyik alfajának is tekinthető. A vastag és vékony vonások némi kontrasztját megőrizve a groteszkeket az akkor igényekhez mért szokatlan esztétikájuk miatt az olasz „grottesche” szóról nevezték el. Nyers és egyszerű megjelenésükkel, mégis emlékezetes, íves betűformáikkal gyorsan elterejdtek. Olyan nagy alkotók is dolgoztak vele, mint Moholy Nagy László vagy Kassák Lajos. Nemzetközi szinten pedig a Bauhaus-plakátok a legismertebbek a svájci tipográfiában.
A stílusirányzat követi azt vallották, hogy a forma követi a funkciót. Jellemzően a kevesebb több elvén dolgoztak, és túlnyomórészt modern betűtípusokat alkalmaztak. A svájci stílust állandó vonalvastagásg, optikai egyensúly és nagy kontrasztok jellemzik.
Gyakran használt betűtípusok:
Az USA-ban ma is az egyik legkedveltebb tipográfiai stílus, főként utcanévtáblákon találkozhatunk vele.
Ez a stílus a kézzel készített hatású betűtípusok gyűjtőneve. Ötféle kalligrafikus betűtípust különböztethetünk meg – script, glyphic, gaelic, graphic és blackletter.
Ezek a betűtípusok a gyors kézírás stílusát elevenítik meg. Jellemzően úgy festenek, mintha széles hegyű tollal, ecsettel vagy más hasonló írószerrel íródtak volna. Ezért a betűk általában összekapcsolódnak. Általában dőlt hatásúak és a dinamikusabb tipográfiai csoportok közé tartoznak.
Gyakran használt script betűtípusok:
Néha karcolt betűtípusként is hivatkoznak rá. A glyphic betűtípus jellemzően elvékonyodó és gyakran helyezi fókuszba a nagybetűket – bizonyos esetkben teljesen elhagyva a kisbetűket.
Az alapötlet a római glifekből származik. Ezek gyakran kő vagy fém felületeken jelentek meg.
Gyakran használt glyphic betűtípusok:
Ez a típus csak 2010-ben került be a kalligrafikus stílusok csoportjába. Leginkább a 16.–18. századi Skóciában használták, illetve a 20. századi közepéig az ír szedésben is megjelent. Napjainkban dekoratív stílusuk és történelmi jelentőségük miatt gyakran szerepelnek feliratokon és üdvözlőlapokon.
Gyakran használt gaelic betűtípus: Corcaigh
A grafikus (vagy más néven kézi) betűtípusok a kézzel rajzoltság érzetét hangsúlyozzák. Viszont – szemben a script típusokkal – a betűk nem kapcsolódnak össze egymással. Valamennyi graphic betűtípus a nagy kijelzőkre, címsorok hangsúlyozására készültek. Sőt, néhány közülük csak nagybetűvel írható.
Gyakran használt graphic betűtípusok:
Ez a stílus a középkori pennával írás formáit eleveníti meg. A gyorsütemű fejlődésre adott válaszként született. Hiszen abban az időben egész Nyugat-Európában egyetemek létesültek, és az egyre gyarapodó írástudó lakosságnak még nagyobb szüksége volt a szakirodalomra és a hozzá tartozó tipográfiára. A blackletter stílust szögletes és sűrített formájú betűk jellemzik, amelyek legtöbbször egy középkori lexikon írásképét idézik.
Gyakran használt blackletter betűtípusok:
Ezt a kategóriát a játékosabb, szabadabb betűtípusok osztályozására használjuk. A dekoratív (vagy display) betűtípusokat gyakran használjuk plakáttervezés és reklámkészítés során. Olyan esetekben, amikor kitűnhetünk díszítő hatásukkal.
Gyakran használt display betűtípusok:
Emellett létezik a különféle tipográfiai stílusoknak egy másféle (kevésbé hivatalos) megkülönböztetése is. Amikor kifejezetten a felhasználási terület szerint osztjuk fel őket.
A digitális tér bővülése a gombamódra szaporodó weboldalak korában egyértelműen szükség van specifikusan webes tipográfiára. A betűk legalább annyira fontosak egy esztétikus (és üzletileg is sikeres) weboldal tekintetében, mint a színek, formák és illusztrációk harmóniája, valamint a szöveg maga.
A weboldal tipográfia 4 alaptézise:
Hogy több anyag férjen az újságok lapjaira, az újság tipográfia kifejezetten erre a célra tervezett betűtípusokkal dolgozik:
Ezek betűszárai a betű testéhez képest rövidek, így kis betűméret esetén is jól olvashatóak. Jellemzőjük, hogy azonos sortávolság mellett nagyobbnak tűnik a betűméret.
A laptervezés tipográfiájában emellett a tördelés és a nyomtáv a hangsúlyos elemek.
Érdekesség, hogy nemcsak újságok hasábjain, hanem a ponyvaregényekben is ezeket a betűtípusokat használták. A viktoriánusnak is nevezett stílust továbbá a különféle méretű és szélességű díszes, térhatású, árnyékolt cím- és reklámbetűk jellemzik.
A nevéből adódóan sejthető, hogy a tipográfiai hierarchia elsődleges célja: kontrasztot teremteni az elemek között. Lényegében ezt látjuk egy plakáton is, ahol a legfontosabb információ kapja a legnagyonbb betűméretet és a félkövér stílust. Amíg a kiegészítő adatok egyre kisebb és kevésbé hangsúlyos betűtípussal és mérettel íródnak. A megfelelő hatás elérése érdekében figyelembe kell vennünk minden eszközt, amellyel egy betűkészlet szerkeszthető:
Gyakorlatilag minden szövegtípus esetében megkerülhetetlen, hiszen minden szöveg bekezdésekből áll.
Olyan elemei vannak, mint:
A könyv három szekcióra osztva vezeti be az olvasót a tipográfia tudományába:
Az első fejezetben a betűk tudományának alapjait ismerhetjük meg. Az információ minél hatékonyabb átadásáról szól ez a szegmens, illetve arról, milyen módszerek mentén kutatják és alkalmazzák a tipográfiát nyelvészek, pszichológusok és tervezők.
Az Anatómia című második szegmensben megismerkedhetünk a tipográfia egyes alkotóelemeivel, eszközeivel és eljárásaival. A könyv szerzője részletezi a betűk felépítését, valamint a szöveg megjelenítésének és elrendezésének különböző módjait. És arra is kitér, hogy a választott felületek és reprodukciós eszközök hogyan szólnak bele a tervezés folyamatába. Az utolsó blokkban pedig tipográfusokkal és munkáikkal ismerkedhetünk meg.
Ez a 2004-es kiadású könyv – bár kicsit nehezen beszerezhető és nem mai darab, de – mindenki számára ajánlott, aki valamilyen szinten szövegek előállításával foglalkozik. Így nemcsak tipográfusok és grafikusok, de szövegírók is nagy hasznát vehetik. (Sőt, a mindennapi számítógépes szövegalkotás terén is fontos igazságokat fogalmaz meg a könyv.) A szerző lényegében mindent összefoglal nekünk, amit egy igényes tipográfiai formában öntött szöveg elkészítéséhez tudni kell.
Ha egy igazán átfogó könyvet szeretnél olvasni a tipográfiáról, Maczó Péter tipográfus és könyvtervező művész 2021-ben kiadott könyve tökéletes választás. Különösen azért értékes, mert egy olyan korban és egy korról (is) beszél, amelyet napi szinten hálóz be a számítógép. Remek iránytű profik és laikusok számára egyaránt. Ráadásul nemcsak tipográfusok, hanem grafikusok számára is fontos könyvről van szó.
Ha te is szeretnéd elsajátítani a betűtervezés művészetét, összegyűjtöttünk neked néhány tipográfiai képzést, amelyek közül választhatsz.
A MOME képzései jellemzően erősek az alkalmazott művészetek terén. És nincs ez másként a tipográfia területén sem. A Moholy Nagy Egyetem typo képzése speciális gyakorlati feladatok mentén segít elsajátítani a tipográfia alapjait.
Olyan óráid lesznek, mint:
A képzésnek általában két típusa is indul, a Pro verzió drágább, de széleskörűbb is.
Ha szeretnéd online tipográfiai tanfolyam keretében elsajátítani a szakmát, azt a velünk is megteheted. Hamarosan induló tipográfiai kurzusunkon megtanulhatod:
Sőt, több branding tanfolyam közül is választhatsz, ha mélyebben is érdekel az arculattervezés.
BA-t végzett egyetemistaként mindenképp érdemes elgondolkodni a METU Tipost tipográfiai szakirányú képzésén.
Olyan hasznos dolgokat tanulhatsz, mint:
A tipográfia, vagyis a betűk tudománya tehát összetett, évszázadokra visszanyúló szakterület. Ráadásul megkerülhetetlenül fontos, hiszen nemcsak a szöveg tartalma, de annak megjelenése (a betű, a betűk közötti terek, a formák stb.) szintén üzen valamit a befogadónak. A hatékony kommunikációnak tehát alapfeltétele az igényes és célszerű tipográfia – úgy nyomtatott, mint digitális formában. Ha szeretnél te magad is eligazodni a számtalan betűtípus és tipográfiai stílus útvesztőjében, autodidakta módon könyvekből is kitanulhatod a szakmát.
Viszont célravezetőbb lehet kifejezetten tipográfiai képzések elsajátítani a betűk művészetét.