Minden vállalkozás életében előbb vagy utóbb eljön a pillanat amikor foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy mit, miért, és kinek csinál. Legyen szó szolgáltatásról, vagy termékről (továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak termékről beszélek), ezen kérdések megválaszolása elengedhetetlen az üzleti sikerhez.

‍

_{Startupok életében ez a pillanat általában viszonylag korai stádiumban előkerül.}

‍

Az ötlet semmi, a megvalósítás minden.

 — szokták mondani startup körökben. Validálni kell az ötletet. A validáció pedig azokkal kell, hogy történjen, akik később a terméket használni fogják, tehát nem mással, mint a célközönséggel. Ehhez viszont tudni kell ki a célközönség.

Ha a validáció megtörténik, akkor az nem csak termékre van hatással, hanem a brandingre is, hiszen a branding pontosan azokból az információkból tud táplálkozni, ami a validációhoz szükséges és már létrejött:

• Miért csináljuk, miben hiszünk, hogy a termék segít? Simon Sinek Golden Circle elmélete alapján ezzel kell kezdeni. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem is csak a validációhoz szükséges, hanem a sikeres befektető kereséshez is, tehát sokszorosan fontos a startupok számára.
• Mi maga a termék? Mindezt érthetően és tömören megfogalmazva, gondoljunk csak az elevator pitch-re, ahol mindösszesen kb. 30 másodpercünk van arra, hogy meggyőzzünk valakit ötletünkről, termékünkről.
• Kinek jó, ki a célközönség? Akár B2B, akár B2C-ről van szó, fontos, hogy tudjuk, hogy kihez szól a termék, hogyan kommunikáljunk velük, mik a fájdalompontjaik.

Ahhoz, hogy startupok tisztában legyenek magukkal, a validáció során mindenképp válaszokat kell adniuk a fenti kérdésekre. Ezáltal nem csak a validációt valósítják meg, hanem a branding alapjait is megteremtik. Ezen alapokra lehet felépíteni a termék brandjét, kommunikációját és vizuális megjelenését is.

‍

Első hiba: no design

Gyakori eset, hogy a startup alapító csapatban nincs designer és nem is fordítanak megfelelő erőforrást a designra. A termék fejlesztésekor nem a veszik figyelembe a branding és vizuális szempontokat, elsősorban csak a funkcionalitásra és jó esetben a felhasználói élményre (UX) fókuszálnak. Ez teljesen érthető, hisz szűkös erőforrások sokszor a termékfejlesztésre sem elegendőek, viszont ennek eredményeként létrejött termék vagy MVP, amely vizuálisan nem támogatja a hosszútávú célokat.

Ennek eredményeként mire odáig fejlődik a termék és az üzlet, hogy lesz lehetőség branddel is foglalkozni, már nagyon sok felületen van kapcsolatban a termék a célközönséggel. Néhány a legjellemzőbb felület:

• termék UI (amennyiben digitális termékről van szó),
• website,
• email értesítés, eDM,
• social media felületek.

Minél több ilyen felület van, annál fájdalmasabb a redesign.

Sőt akár kialakulhatnak szerződésben rögzített kötöttségek, amelyek módosítása fájdalmas és egyben költséges is (ha egyáltalán megvalósítható).

Mindenképp kijelenthető, hogy hasznos, ha a kezdettől van designer a csapatban vagy kiszervezve, hiszen a fejlődő termék a funkcionalitásán túl, a felhasználói, és vizuális élmény szempontjából magasabb minőségű lesz.

‍

Második hiba: van designer, de későn kapcsolódik be

Fontos, hogy a branding és a vizuális tervezés (arculat, UI) a validáció után, minél hamarabb elkezdődjön. Hiszen minél később jön be ez a szempont a termékfejlesztésbe, idővel annál nagyobb “design adósságot” gyűjt a startup számára. Ezt az adósságot pedig valamikor meg kell fizetni.

Legkésőbb amikor piacra lép egy termék, elkerülhetetlen, hogy foglalkozzon a saját brandjével. A digitális termékek skálázhatósága révén a felhasználószám robbanásszerűen tud növekedni. A felhasználószám növekedése azt is jelenti, hogy valószínűleg sok felületen van kapcsolatban velük a startup. Ezeken felületeken vizuálisan és verbálisan is kommunikálniuk kell. Minél korábban kezdődik a kommunikáció tudatos tervezése, annál jobban elosztható időben ennek költsége és annál egységesebbnek és professzionálisabb a startup kommunikációja.

‍

Harmadik hiba: marketing branding nélkül: elégett pénz

Ha már van termék, de nincs brand és nincs tervezett üzenet és kommunikáció akkor a marketing kidobott pénz, nem hatásos. Ezért fontos, hogy a marketinget megelőzze egy stratégia tervezés a branding, aminek a branding eredményeiből táplálkozik a verbális kommunikáció és annak vizuális megjelenése is.

+1 tipp: UX-re költünk, de brandingre nem

Azt se felejtsük el, hogy a startupoknak csak kis százaléka boostrappel, tehát szüksége van külső befektetői forrásra, ahol ugyancsak előny, ha már a brand is rendezett, stratégiailag és vizuálisan is.

Befektetői tőke bevonása után pedig elvárás a növekedés, így a korábban elkezdett branding segít abban, hogy ne kell kapkodni, ha már megvan a fejlődéshez szükséges pénz.

Ha digitális termékről beszélünk, márpedig startupok estén ez a leggyakoribb eset (vö. skálázhatóság), akkor maga a termék tervezése során olyan tartalmak, elemzések, kimutatások készülnek amelyeket a branding is hasznosítani tud. A legjellemzőbb ilyen tartalom például a (buyer)perszónák meghatározása. De számos UX metódus van, amelyeket előállnak és termék mellett a brand is profitál belőle:

• felhasználói interjúk,
• mental models
• persona, buyer persona
• field study

A brand építés nem megy az egyik napról másikra. Ezért is fontos minél hamarabb elkezdeni és konzekvensen a legfektetett elvek mentén haladni, Hiszen ne felejtsük: a brand nem az amit mi magunkról mondunk, hanem az amit mások éreznek és mondanak rólunk.